Újabb támadásra számíthat Magyarország Brüsszelből – ezúttal az Alaptörvény módosítása miatt

A magyar kormány egyértelműen és határozottan szembeszállt azzal az évek óta egyértelmű szándékkal, hogy az LMBTQ+ lobbi Magyarországon is megvesse a lábát, ezzel pedig leginkább a fiatalokat vonzza a bűvkörébe. A módosított Alaptörvény is ezt rögzíti azzal a meghatározással, hogy „az ember vagy férfi, vagy nő”. Ez a biológiai nemeket egyértelművé tévő határozat pedig irányt mutat nemcsak a jogalkalmazás, de az oktatás és a közélet számára is.

„A módosítás megóvja a társadalmi stabilitást és megerősíti a család, mint természetes közösség jogi alapjait” – mondta el ifj. Lomnici Zoltán, az Alaptörvény 15. módosításáról a lapnak, emellett pedig rendkívül fontos lépésnek tartja nemcsak azt, hogy az Alaptörvény kimondja: minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, de azt is, hogy a törvény már a kábítószerekkel is sokkal szigorúbban bánik.

A kérdésre, hogy a mindennapok életét melyik változás befolyásolhatja legjobban, a válasz az alkotmányjogász szerint „a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogának elsőbbsége”. Ez ugyanis kimondja, hogy „az államnak kötelessége minden más alapjogot – az élethez való jog kivételével – ennek a gyermekeket megillető védelemnek rendelve értelmezni”. Hozzátéve, hogy „ez nem csupán deklaráció, hanem olyan alapjogi mérce, amely a jogalkalmazás, a közigazgatás és a közösségi működés során is iránytűként szolgál.”

Fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy a módosítást nem tiltó szándék vezérli, „hanem egy olyan értékrend rögzítése, amely szerint a jövő nemzedék biztonsága és lelki-szellemi egészsége nem lehet alku tárgya”. A jogszabály így hosszabb távon komoly hatással lehet nemcsak „az oktatási tartalmakra, a médiában megjelenő üzenetekre, a közösségi programok szervezésére”, de „általánosságban arra, hogy milyen keretek között és milyen felelősséggel szólítjuk meg a társadalom legfiatalabb tagjait”.

A kábítószerek előállításának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes körű alkotmányos tilalma pedig szigorúbb büntetőjogi és prevenciós szabályozásnak ad teret, az érintett településeken új lehetőségeket biztosítva az iskolák, családsegítő szolgálatok és fiatalkorúakkal foglalkozó intézmények számára.

Változik a törvény

Arra a kérdésre, hogy a módosításból milyen törvényi változások következhetnek, az alkotmányjogász elmondta, hogy több olyan jelentős változás történt, „amelyek törvényi szinten is további jogalkotási lépéseket igényelnek”. Például az, hogy bekerült az Alaptörvénybe, hogy mindenkinek joga van készpénzzel fizetni, magával vonja azt is, hogy „a jövőben minden kereskedelmi és szolgáltatási helyen biztosítsák a készpénzes fizetés lehetőségét”. Ehhez azonban „módosítani kell a kereskedelmi törvényt és a fogyasztóvédelmi szabályozást”.

A biológiai nemek meghatározása „a személyi okmányok kiállítására, az anyakönyvezésre, valamint az oktatási és egészségügyi jogszabályokra” lehet hatással. A gyermekek védelmének elsőbbsége pedig „a gyermekvédelmi törvényekben, az oktatási törvényekben és a családjogi szabályozásban” igényelhet módosításokat, hogy „biztosítsák a gyermekek jogainak elsőbbségét más alapjogokkal szemben”.

Fontos még azonban a kábítószer-használat tilalma is, amely ifj. Lomnici Zoltán elmondása alapján „szükségessé teszi a Büntető Törvénykönyv és a kábítószer-ellenes jogszabályok szigorítását, valamint új prevenciós programok bevezetését az oktatási és egészségügyi intézményekben”. Végül ott az állampolgárság felfüggesztése, amire biztonsági okból lehet szükség. Ez a rendelkezés az alkotmányjogász véleménye szerint „új eljárásokat és jogi mechanizmusokat igényel az állampolgársági törvényben és a nemzetbiztonsági szabályozásban, hogy meghatározzák a felfüggesztés feltételeit és eljárási rendjét”.

Újabb támadás várható

És hogy a Századvég tudományos igazgatója számít-e újabb támadásokra? Az alkotmányjogász szerint „az Európai Unió (EU) és annak szervei, például az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság, valószínűleg aggályokat fogalmaznak meg az LMBTQ+ közösség jogainak korlátozása kapcsán”. Hasonlóra ugyanis korábban is volt példa. Az EU Bírósága például „elmarasztalta Magyarországot egy iráni transznemű személy ügyében, mert nem ismerte el a „megélt identitását”.

– mondta el a lapnak ifj. Lomnici Zoltán

Mivel pedig a módosítás „jogalapot teremt az LMBTQ+ rendezvények, például a Pride betiltására”, ez további konfliktusra adhat indokot az Európai Parlamentben, amely „már korábban is elítélte a magyar kormány LMBTQ+ közösség elleni intézkedéseit”. Emiatt, pont mint a 2021-es gyermekvédelmi törvény esetében, az Európai Bizottság „újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat”.

Nem beszélve „a kettős állampolgárok magyar állampolgárságának határozott időre történő felfüggesztéséről”, ami ugyan nem vonatkozik az EU-állampolgárokra, „az EU aggályosnak találhatja a szabályozást”. Emiatt „az Európai Parlament emberi jogi bizottsága valószínűleg vizsgálatot kezdeményez, különösen, ha a szabályozást a szuverenitásvédelmi törvényhez kötik, amelyet Brüsszel már most is támad”, jelentette ki az alkotmányjogász.

Nyitókép: Philippe TURPIN / Photononstop / Photononstop via AFP